Ismét áttörte a tízmilliárd eurós álomhatárt a magyarországi beruházásösztönzés

Ismét áttörte a tízmilliárd eurós álomhatárt a magyarországi beruházásösztönzés

2025. 01. 16.

Kiemelkedő eredménnyel zárta a 2024-es esztendőt a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség, amelynek tevékenysége révén sorban a második éve törte át a tízmilliárd eurós álomhatárt a működőtőke-beáramlás Magyarországon, miközben történelmi csúcsot ért el a támogatott magyar tulajdonosi hátterű cégek száma. Joó István, a HIPA vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági semlegesség eredményei elsőként a hazai befektetésösztönzés területén érhetőek tetten.

A HIPA támogatásával egy év alatt 77 projekt elindításáról döntöttek a Magyarországnak bizalmat szavazó befektetők, ami csaknem 10,3 milliárd euró friss tőkét és 18.500 új munkahelyet jelent a hazai gazdaságnak.

2024 így minden idők második legsikeresebb éve a HIPA történetében, egyedül a 2023-as rekordév előzi meg, amikor a pozitív döntésben érintett működőtőke-beruházások összesített értéke meghaladta a 13 milliárd eurót.

A kiemelkedő eredmények értékét növeli, hogy Magyarország nehezített pályán, a világgazdaságot jellemző kihívások és bizonytalanságok közepette állta a sarat a beruházásokért évről évre egyre kiélezettebb versenyben.

Húsz országból érkezett befektető hazánkba

Magyarország változatlanul stabil és biztonságos beruházási célpont, a vállalkozásbarát üzleti környezet, Európa egyik legversenyképesebb adózási rendszere, a képzett munkaerő és a kedvező támogatási lehetőségek Svédországtól Thaiföldig és Hollandiától Japánig a világ számos pontjáról, három földrész 20 országából vonzottak befektetőket 2024-ben.

A 2024-es eredmények igazolják a keleti nyitás politikáját és a konnektivitás stratégiáját, hiszen míg a legtöbb külföldi projekt – tíz beruházás – Magyarország első számú partnerétől, Németországból érkezett, a második helyen Kína és az Egyesült Államok áll holtversenyben, 7-7 befektetéssel.

A beruházási volumen alapján Kína áll az első helyen, az összesített érték mintegy 51 százalékának megfelelő 5,2 milliárd euróval. A második Dél-Korea 2,6 milliárd euróval. A keleti nyitás politikájának megvalósításában közreműködő partnerek - döntően ázsiai országok – együtt az összesített volumen 80 százalékát, 8,2 milliárd eurót kitevő részt vállaltak.

Ugyanakkor a projektek száma alapján megmutatkozik, hogy tovább erősödhet Magyarország szerepe a keleti és a nyugati tőke találkozási pontjaként; az első tízben Kína, Dél-Korea, Japán és India mellett Németország, az Egyesült Államok, Svájc, Franciaország és Svédország is helyet szerzett.

Ezzel kapcsolatban Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója kifejtette:

Magyarország híd szerepet tölt be a nyugati autógyártók és az ázsiai akkumulátorgyártók között, ami összhangban van a gazdasági konnektivitás és a gazdasági semlegesség politikájával.

Kiugró a magyar tulajdonosi hátterű cégek teljesítménye is, hiszen a 2024-es év pozitív döntései alapján a legtöbb projektet - 23 beruházást - magyar vállalatok hajtják végbe.

Ez a 23 projekt  nem csupán közel 30 százalékos részarány, hanem történelmi csúcs is, jelentősen meghaladva a 18 projekttel felállított előző, 2017-es rekordot. A beruházási volumen alapján Magyarország a harmadik helyet foglalja el az országok szerinti rangsorban. 

A magyar hátterű vállalatok egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló támogatással megvalósítani tervezett beruházásai csaknem 680 millió euró értéket képviselnek és 1.300 munkahelyet hoznak létre.

Magyarország lendületet ad a konnektivitásra épülő innovációnak

Magyarország versenyképességének egyik legfontosabb záloga, hogy az ipari termelés fokozása mellett minél több beruházás fókuszáljon a tudomány legfrissebb eredményeire és a technológiai újításokra. Ezért is örömteli, hogy a nemzetközi befektetők az innováció és a kutatás-fejlesztés területén is egyre inkább támaszkodnak Magyarországra, ami a tavalyi év során 10 új beruházást eredményezett a HIPA közreműködésével. 

Ezt jelzi a többi között az üzleti szolgáltató központok (BSC) erősödése; a hazai össztermékhez (GDP) már 3 százalékkal hozzájáruló ágazatban egy év alatt megduplázódott a pozíciók száma a kutatás-fejlesztési (K+F) területen, a teljes foglalkoztatotti létszám pedig 110 ezer felett jár. Az immár 215 központból álló BSC közösséget az  infokommunikációs (ICT/IT) szektorral és a K+F tevékenység egyéb területeivel együtt szemlélve 19 projekt sorolható az innovációt a középpontba helyező beruházások közé.

A HIPA közreműködésével kidolgozott projektek, és az 1.900 újonnan létrejövő, magas hozzáadott értékű munkahely, nagyban elősegítik, hogy Magyarország a Made in Hungary időszakából átlépjen az Invented in Hungary korszakába. Egyben azt is szolgálják, hogy a konnektivitásra épülő beruházások révén Európa-szerte Magyarországon jegyezzék be a legtöbb akkumulátoripari szabadalmat.

Ahogyan Joó István fogalmazott,

az európai mobilitás jövője az innovációban és az együttműködésben rejlik, nem pedig a vámokban.

Fókuszban az elektromos átállás

Ágazatok szerinti bontásban a járműipar hagyományos ereje bontakozik ki az adatokból. Ez a szektor fogadja a beruházási volumen csaknem 40 százalékát – 4,09 milliárd eurót –, utána az elektronika következik 38,7 százalékot jelentő 3,98 milliárd euróval, majd az élelmiszeripar 7,8 százalékos részaránnyal, 807 millió euróval.

A létrejövő munkahelyek számát tekintve is a járműipar az első – 10.511 új állással –, míg a második helyen álló elektronikában 3.368 munkahely, a harmadik helyet elfoglaló ICT/IT szektorban 1.606 munkahely jöhet létre a HIPA által kezelt 2024-es projektekkel.

A magyar gazdaság dimenzióváltását segíti elő a projektek területi megoszlása is, hiszen 82 százalékuk Budapesten kívül helyszínt céloz meg, és jelentős a beruházásösztönzési rendszer folyamatos finomhangolásával fókuszba kerülő déli régiók szerepe. Erős évet zárt például Csongrád-Csanád vármegye, amely 12 hónap alatt hat projektet szerzett meg.

Joó István végül arra mutatott rá, hogy

ezek a beruházások jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország gazdasági semlegességére épülve 2025 a gazdasági növekedés éve legyen.
A HIPA 2014. január 1. és 2024. december 31. között az EKD támogatások rendszerét és egyéb beruházásösztönző programokat együttvéve 2.200 pozitív beruházási döntésben működött közre, amivel 59,2 milliárd eurónyi beruházáshoz és országszerte csaknem 170 ezer új munkahely megteremtéséhez járult hozzá. A HIPA a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alatt működő, befektetésösztönzéssel foglalkozó országos szervezet, 2014 óta működik. Legfontosabb feladata, hogy térítésmentes szakmai segítséget nyújtson külföldi és magyar vállalatoknak, amelyek Magyarországon kívánnak befektetni.

Kapcsolódó cikkek

Iparági cikkek

N
A régió legjobb befektetési ügynökségének választották a HIPA-t az AIM Investment Awards-on

Az AIM Congress vezető befektetési platform Abu Dhabiban ismét összehozta a befektető világ befolyásos szereplőit a világ minden tájáról, ahol a HIPA megkapta a Közép- és Kelet-Európa & Törökország kategóriában a legjobb ügynökségnek járó AIM Investment Awardot.

2024. 05. 27.

HIPA #HIPA #AIM #HIPA #Díjak #720 millió euró #Versenyképesség
N
AmCham üzleti fórum: A HIPA elkötelezett a magas hozzáadott értékű beruházások számának növelése iránt

Az amerikai cégek a negyedik legnagyobb befektetői közösséget alkotják hazánkban, a gazdasági kapcsolatok pedig kiállják az idő próbáját. Magyarország mindent megtesz azért, hogy az amerikai vállalatok a jövőben is ide hozzák közvetlen tőkebefektetéseiket, hangs...

2024. 05. 13.

HIPA #HIPA #Amcham #HIPA #Versenyképesség #Beruházás #Üzleti fórum
N
Magyarország ismét az élen végzett a régió legvonzóbb beruházási helyszínei között

A kereskedelmi ingatlanok, gazdaságfejlesztés, létesítménytervezés, lokációelemzés és közvetlen tőkebefektetések vezető kiadványa, a Site Selection Magazine minden évben közzéteszi Global Best To Invest rangsorait, hogy pillanatképet adjon a legjobb beruházási h...

2024. 05. 13.

HIPA #HIPA #Site Selection Magazine #Global Best to Invest #Magyarország #Budapest #Versenyképesség