HIPA

A Magyarországot választó befektetők 108 projekt megvalósításáról hoztak döntést 2025-ben a HIPA támogatásával, aminek eredményeként 7,069 milliárd euró, azaz mintegy 2700 milliárd forint tőke érkezik a nemzetgazdaságba és 18.227 új munkahely jön létre. A befektetési volument és a munkahelyteremtést tekintve 2025 a HIPA történetének harmadik legjobb éve.

A HIPA soha annyi kutatás-fejlesztési projektet nem hozott Magyarországra, mint 2025-ben, rekordot döntött az üzleti-szolgáltatóközponthoz kapcsolódó fejlesztések által létrejövő munkahelyek száma is, és soha annyi magyar tulajdonú vállalat sem döntött beruházás mellett a mi közreműködésünkkel, mint tavaly

– hívta fel a figyelmet 2025 legnagyobb eredményeire Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója.

A befektetők egy év alatt 14 kutatás-fejlesztési (K+F) projektről hoztak pozitív döntést a HIPA támogatásával, együttvéve csaknem 570 millió euró (270 milliárd forint) beruházási értékben. Ez a projektek száma és volumene alapján egyaránt rekord a HIPA történetében. A beruházások közel 600 kutató-fejlesztői munkahelyet teremtenek.

A nyelveket beszélő diplomás fiataloknak kitűnő hazai karrierlehetőségeket kínáló üzleti szolgáltató központok (BSC) területén szintén történelmi csúcsot értek el a befektetők a HIPA-val együttműködésben. Egy év alatt 13 új beruházásról hoztak döntést, amelyek révén 3.236 munkahely jön létre. Ez a szektor eddigi legjobb éves eredménye.

A K+F- és a BSC-beruházások erősödése azt mutatja, hogy a nemzetközi befektetői közösség a termelés mellett az innovációban is egyre inkább támaszkodik Magyarországra. A nemzetgazdaság diverzifikálódását, egyre több erős pilléren nyugvó szerkezetét pedig az jelzi, hogy a biotechnológiától az elektronikáig és az orvostechnikától a csomagolóiparig 17 ágazatban valósulnak meg beruházások a 2025-ben hozott befektetői döntések alapján.

A folyamatosan változó globális gazdasági körülmények ellenére Magyarország továbbra is befektetőbarát ország marad, ennek köszönhetően az utóbbi négy év a magyar gazdaságtörténet négy legsikeresebb éve a külföldi működőtőke beáramlása és a beruházások szempontjából

– mutatott rá a Joó István.

Ezeket az eredményeket azért tudtuk elérni, mert a magyar kormány az elmúlt 16 évben felépítette Európa legversenyképesebb befektetési és üzleti környezetét. Az alacsony adók, a jól képzett munkaerő, a fejlett logisztika, a fizikai és jogbiztonság, valamint az energiaellátás biztonsága mind hozzájárult ahhoz, hogy a Magyarország iránti befektetői bizalom töretlen 

– tette hozzá a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos.

A HIPA első számú feladata a globális FDI-áramlások Magyarországra csatornázása, vagyis a külföldi befektetők ösztönzése hazai beruházásokra. Ingyenesen igénybe vehető egyablakos ügyintézési szolgáltatásával a telephelykiválasztástól a beszállítói hálózat kialakításáig a beruházások minden eleméhez segítséget nyújt, és pénzügyi támogatást is biztosít, szigorú feltételekkel.

Ez a támogatási rendszer a hazai vállalatoknak is elérhető, és 2025-ben minden korábbinál többen tudtak éli a lehetőséggel. Magyar tulajdonosi hátterű vállalatokkal egy év alatt 24 befektetésről sikerült megállapodni, ezzel Magyarország az első a támogatott projektek származási országa szerinti rangsorban. A beruházások 1.423 munkahelyet teremtenek, és 540,35 millió euró (mintegy 210 milliárd forint) összesített értéket képviselnek.

A hazai vállalatok projektjeivel együtt három kontinens 17 országból érkeznek beruházások a HIPA 2025-ben kötött megállapodásai alapján, ami szintén azt mutatja, hogy a befektetők továbbra is bíznak Magyarországban.

A beruházások volumene alapján Kína, Szingapúr, Magyarország, az Egyesült Államok és Dél-Korea áll az első öt helyen, míg a projektek darabszáma alapján Magyarország, Kína, Németország, az Egyesült Államok és Franciaország a sorrend.

A beruházások értéke alapján Kína az összesített volumen csaknem 57 százalékának megfelelő 3,97 milliárd euróval végzett az első helyen. A második helyezést 11,4 százalékot jelentő 794 millió euróval elérő Szingapúr és az első ötbe 4,6 százalékos részaránynak megfelelő 324 millió euróval bekerülő Dél-Korea eredményeivel együtt kitűnik, hogy a keleti nyitás politikája 2025-ben is komoly sikert hozott a beruházásösztönzésben.

Ugyanakkor a keleti nyitás nem jelent nyugati zárást, és Magyarország a konnektivitás stratégiáját követve 2025-ben is arra törekedett, hogy megerősítse szerepét a keleti és nyugati tőke és technológia találkozóhelyeként.

A nyugati befektetők ennek megfelelően továbbra is jelentős erőt képviselnek, ezt mutatja például, hogy az Egyesült Államok kapcsán 16 projektet jelentett be a HIPA, Németország pedig 15 beruházással áll a projektek száma alapján kialakuló rangsor harmadik helyén.

A 16 amerikai projekt történelmi csúcs, és pontosan mutatja a magyar-amerikai befektetési partnerség Donald Trump második elnöki ciklusával jelentősen megerősödő lendületét. Az amerikai beruházások mintegy 480 millió euró (csaknem 200 milliárd forint) volument képviselnek és 800-nál is több munkahelyet teremtenek.

A munkahelyteremtésben az elektronika vezet, 6.232 új állással, ezt követi a járműipar (3.620 új munkahely). A beruházások szerkezetének minőségi átalakulását mutatja, hogy a harmadik helyen álló BSC szektor a maga több mint 3.200 új állásával szorosan követi a járműipart a munkahelyteremtésben.

A kormányzati beruházásösztönzés a gazdaság területi egyensúlyának megteremtésében is fontos eredményeket ért el 2025-ben. A támogatott projektek több mint 84 százaléka ugyanis Budapesten kívül valósul meg, és a fejlesztések szinte az egész országot lefedik. Több vármegyében komoly beruházási hullámot eredményez a HIPA tevékenysége: Hajdú-Biharba és Bács-Kiskun vármegyébe például egyaránt 9 projekt érkezik, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 8 projekt valósul meg.

Az utóbbi másfél évtized munkája révén a keleti és a nyugati országrész tőke- és beruházásvonzó képessége egyre inkább egyensúlyba kerül, a beruházásösztönzés stratégiai fókusza így már a déli területekre irányul. Ebben a folyamatban 2025 fontos szakaszt jelent, hiszen nemcsak Bács-Kiskunban sikerült jelentősen növelni a beruházási ütemet, hanem Csongrád-Csanádban és Békés vármegyében is, ahová 5-5 projekt érkezik.