HIPA

Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója a budapesti Eiffel Műhelyházban rendezett konferenciát köszöntő beszédében kiemelte, hogy 2025-ben minden korábbinál több, 27 autóipari beruházásról sikerült megállapodni az ügynökség közreműködésével. Ezek a projektek 1,1 milliárd euró beruházási volument jelentenek és 3600 új munkahelyet hoznak létre.

Mint mondta, a magyar járműipar hosszú távú jövője egyértelműen biztosított. A hazai üzemekben már „bármit le tudnak gyártani”, hagyományos belső égésű motorral hajtott, hibrid és elektromos járművek is készülnek, jöhet tehát a beruházásösztönzés következő nagy szakasza, amelyben a kormányzat ismét partnerséget kér az ágazat szereplőitől.

Kifejtette: ebben az új szakaszban erősíteni kell a beszállítói együttműködéseket a magyar tulajdonú vállalatokkal. A kormányzat éppen ennek érdekében dolgozik egy új támogatási formán, amely kifejezetten a beszállítói együttműködéseket hivatott ösztönözni. Erősíteni szükséges a kutatás-fejlesztési tevékenységet is, és ebben már vannak is sikerek, hiszen a HIPA új, innovációhoz kötött befektetésösztönzési támogatási konstrukciójának bevezetése óta eltelt szűk fél évben az ügynökség 21 szabadalom magyarországi bejegyzéséről állapodott meg befektető vállalatokkal.

A partnerség harmadik területe a magyar gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatához, a 120 ezer embert foglalkoztató üzleti szolgáltatóközpontokhoz kapcsolódik. A HIPA célkitűzése, hogy a járműipari szereplők is egyre több ilyen központot építsenek ki Magyarországon, biztosítva a szülőföldön boldogulás lehetőségét a diplomás, nyelveket beszélő fiataloknak, akik nemzetközi munkakörnyezetben akarják kipróbálni magukat.

Ugyanakkor a kormány partnerséget ajánl az ágazatnak az európai uniós színtéren, az uniós jogalkotás folyamatában. 

A továbbiakban is a leghatározottabban képviseljük Brüsszelben a magyar autóipar érdekeit, számíthatnak ránk 2026-ban is, ahogy mi is számítunk önökre Magyarország gazdaságának fejlesztésében

 – zárta köszöntőjét Joó István.

Érdekközösségben Magyarország és az európai autóipar

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rámutatott, hogy Magyarország és az európai autóipar érdekei továbbra is szorosan összekapcsolódnak, a közös cél pedig a versenyképesség megőrzése egy gyorsan változó globális gazdasági környezetben. Hozzátette, hogy a magyar járműipar erős alapokra épít, és az elmúlt időszak beruházásai révén az ország az európai élvonalba került.

Az ágazat erejét jelzi, hogy az Audi Hungaria 200 ezernél is több autó legyártásával történelmi csúcsot állított fel 2025-ben, a Mercedes-Benz pedig a cégre „jellemző szerénységgel a világ második legnagyobb Mercedes gyárát építette fel Kecskeméten, és immáron meghaladta az ötezres munkavállalói létszámot”.

Mindeközben a BMW Debrecenben megkezdte a Neue Klasse első modelljének gyártását, amely pillanatok alatt a márka legnépszerűbb autója lett, a BYD „karnyújtásnyira van” a szegedi üzeme elindításától, de a Magyar Suzuki esztergomi üzemének korszerűsítése a Stellantis szentgotthárdi elektromos motorgyártási projektje is nagyban hozzájárul az iparág megújulásához – sorolta a miniszter.

Kifejtette, hogy a legfontosabb Magyarország békéjének megőrzése és a kitartás a gazdasági semlegesség politikája mellett. Mint mondta,

„a gazdasági fejlődés természetes közege a béke”, és a kormány „a nemzetközi gazdaság természetes munkamegosztásának” tartja a nyugati és a keleti vállalatok együttműködését.

Ezért Magyarországnak továbbra is találkozási pontnak kell maradnia a különböző régiókból érkező autóipari szereplők számára. A kormány célja, hogy az autóipar a jövőben is a magyar gazdaság gerince maradjon, és Magyarország megőrizze meghatározó szerepét az európai járműgyártásban – mondta Szijjártó Péter.

A konferencia díszvendégeként mondott köszöntőjében Adrijana Mesarovic szerb miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter kiemelte, hogy hazája fejlett járműiparral rendelkezik, amelyben a Kragujevacban Fiat kocsikat gyártó Stellantis-tól a Continentalig vezető nemzetközi társaságok sora is jelen van. Hozzátette, hogy az együttműködés az ágazat magyarországi szereplőivel hozzájárulhat az egész térség stabilizálásához. Jelezte, hogy lítiumkincse révén Szerbia fontos nyersanyagforrás is lehet az ágazat számára.

Kiemelkedő eredmények a vezető járműipari cégeknél

A legnagyobb magyarországi autóipari vállalatok vezetőinek pódiumbeszélgetésén Michael Breme, az Audi Hungaria igazgatótanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy 2025-ben a történelmi csúcsot jelentő autógyártási eredmény - 200 756 Audi és Cupra - mellett a motorgyártásban és az üzleti szolgáltatási ágazatban is kiemelkedően teljesítettek. A kihívások között említette a nemzetközi ellátási láncok sérülékenységét.

Ezzel kapcsolatban Hans-Peter Kemser, a BMW Csoport debreceni gyárának igazgatója kiemelte, hogy a BMW az ellátási láncok rövidítésére, a „helyi[BÁ1] t a helyihez” (local for local) érvényesítésére törekszik, így például a debreceni üzemben készülő elektromos autókhoz az alig 500 méterre fekvő szomszédos gyárból érkeznek az akkucellák.

Penny Peng, a BYD európai PR és marketing vezetője egyebek mellett arról szólt, hogy a kínai óriáscég a „globalizációs” stratégiát követi, amelynek jegyében az első európai gyártóbázist jelentő szegedi projekt mellett tavaly bővítették a termelést thaiföldi üzemükben és beindították brazíliai gyárukat.

Jens Bühler, a kecskeméti Mercedes-Benz gyár vezetője egyebek mellett kitért az autógyártási technológiák lehetséges jövőjére, jelezve, hogy humanoid robotok is megjelenhetnek az ágazatban. Mint mondta, úgy sejti, számos szereplő tesztel ilyen robotokat, amelyek komoly lehetőséget jelenthetnek a versenyképesség erősítésére.

Szintén a gyártási technológia átalakulásával összefüggésben Mesics Olívia, a Stellantis szentgotthárdi motorgyártó üzemének vezetője kifejtette, hogy a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a hálózatba kapcsolt eszközökre (IoT) alapuló megoldások térnyerése komoly informatikai biztonsági kockázatokkal is jár, amelyeket kezelni kell a termelési, ellátási lánc minden pontján.   

Sakai Fumito, a Magyar Suzuki Zrt. új vezérigazgatója a vállalat eredményeiről szólva rámutatott, hogy a Suzuki tavaly már 22. alkalommal volt piacvezető Magyarországon. A tervezett új európai uniós szabályozással kapcsolatban elmondta, hogy ugyan teljesíthető az Európai Bizottság azon javaslata, hogy az akkumulátoron kívüli alkatrészek legalább 70 százaléka uniós gyártású legyen, de az biztos, hogy az ilyen előírások megdrágítják az autókat.

Ugyancsak a tervezett EU-s szabályokkal kapcsolatban Sigrid de Vries, az  Európai Autógyártók Szövetsége, az ACEA főigazgatója a pódiumbeszélgetés után tartott előadásában hangsúlyozta, hogy pragmatikus megközelítésre van szükség, a szén-dioxid-csökkentési célokat pedig a technológiai semlegesség elvét követve kell elérni.

José M. Asumendi, a legnagyobb amerikai bank, a J.P. Morgan vezető ágazati elemzője kifejtette, hogy „kellemes meglepetés” számára Magyarország teljesítménye. A magyar járműipar már most is az első tízbe tartozik Európában az autógyártási kapacitást tekintve, és a következő években az első öt közé is bekerülhet.

Mint mondta, Magyarország különösen fontos szerepet játszik abban, hogy az európai autóipar alkalmazkodni tudjon a globális versenyhez, különösen a kínai gyártók térnyeréséhez. Hozzátette, hogy

a nagy autógyártók átalakulási stratégiáinak egyik központi helyszíne Magyarország, amely a következő években az európai járműgyártás egyik meghatározó bázisává fejlődhet.

Fadi Shadeh, a HIPA menedzsere előadásában rámutatott, hogy a digitalizáció az autóiparban is feloldja a hagyományos ágazati határokat, a globális ellátási  láncok zavarai pedig ellenállóbb működésre ösztönzik a cégeket.

Ebben a környezetben felértékelődik a stratégiai kutatás-fejlesztési és üzleti szolgáltatási tevékenységek szerepe. Magyarország ezen a területen is vonzó helyszín, érett üzleti szolgáltató szektorral, és ezt a lehetőséget az autóipari cégeknek is érdemes kihasználniuk.

Nem elég a jó minőség és a jó ár

A hazai beszállítók helyzetéről és az együttműködési lehetőségekről tartott pódiumbeszélgetésen Bogisich Ferenc, a BYD első hazai partnereként a szakmán kívül is ismertté vált QP Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy „nagyon gyorsnak kell lenni, mert a kínaiak nem csak a pingpongasztalnál gyorsak, ők a tárgyalóasztalon is nagyon gyorsak” ugyanakkor rendkívül konstruktívak is.

A kínaiak „nem gondolják magukról, hogy ők a legokosabbak, elfogadnak tanácsot, és azt hiszem, hogy a sikerük egyik kulcsa, hogy nagyon akarnak  tanulni” – fogalmazott a szakember.

Baginé Kovács Szilvia, a QFD Group Kft. vezetője hozzátette, hogy „2026-ban már nem elég a jó minőség és a jó ár”, mert biztosítani kell a többi között a környezeti fenntarthatóságot, és ezt tanúsítani is kell. Ehhez adatokat kell szolgáltatni, adatokat pedig csak digitalizáció révén lehet előállítani, amihez jól szabályozott folyamatokra van szükség.

Schnaider Dávid, a Videoton Holding üzletfejlesztési igazgatója megjegyezte, hogy ha igaz az a mondás, hogy teher alatt nő a pálma, akkor a hazai járműipari beszállítóknak rekordnövekedést kellene produkálniuk, mert a helyzet nem könnyű. Ugyanakkor a Videoton több ágazatban tevékenykedik és terjeszkedik is, nemrégiben Németországban vásároltak meg egy céget, amelynek az Egyesült Államokban is van gyára, és nagyon izgalmasnak találják az indiai piacot is.

Bogár Gergely, a Denso Manufacturing Hungary vezérigazgató-helyettese rámutatott, hogy a nehéz piaci körülmények ellenére kiszámíthatóságot és stabilitást is lehet teremteni megfelelő működéssel, vállalatuk így éppen a napokban kötött egy 2045-ig tartó megállapodást egy olyan partnerrel, amely az árbevételük 15 százalékát biztosítja.

Szenftner Bence, a külső visszapillantó tükröket gyártó SMR mosonszolnoki üzemének vezetője a beszállítói együttműködési lehetőségekkel kapcsolatban kifejtette, hogy az SMR is nyit az innováció, a kutatás-fejlesztés felé, és nagy lehetőséget látnak a szoftverfejlesztéssel foglalkozó hazai startup cégekben, amelyek egy sor kihívás leküzdésében segíthetnék a vállalatot.