HIPA

A Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért felelős háttérintézményeként működő HIPA történelmi léptékű eredményeket ért el, közreműködésével már 63 milliárd eurónyi beruházás érkezett Magyarországra a 2014-es alapítás óta – emelte ki Joó István.

Rámutatott, hogy Magyarország a működőtőke-befektetések (FDI) területén a maga rendre 10 milliárd euró feletti eredményével 2024-ben és 2023-ban is felülmúlta a másik három visegrádi ország (Csehország, Lengyelország és Szlovákia) összesített eredményét.

A HIPA mindenekelőtt azért dolgozik, hogy az iparban és az üzleti szolgáltató központok (BSC) szektorában minél több külföldi vállalatot megnyerjen Magyarországnak. 

Külföldi működő tőke nélkül nincs jelentős mértékű gazdasági növekedés

 – hangsúlyozta Joó István.

Hozzátette, hogy a magyar világszerte az egyik legnyitottabb gazdaság, ezért „kulcsfontosságú, hogy a legmodernebb technológiát kínáló cégek Magyarországra jöjjenek és itt gyártsanak”, majd egy következő lépésben a kutatás-fejlesztés és az innováció, vagyis a legmagasabb szellemi hozzáadott értéket jelentő feladatoknál is bizalmat szavazzanak Magyarországnak.

Ezt a kétlépcsős folyamatot jelzi például a Mercedes-Benz tevékenysége, hiszen a kecskeméti gyár kiépítése és bővítése után egy prototípusfejlesztési központot is kialakítottak a kiskunsági városban, ami azt jelenti, hogy „magyar mérnökök segítségével fogják fejleszteni a legújabb Mercedes modelleket”.

Hasonló pályán halad a BYD is, amely elsőként arról döntött, hogy Magyarországon – Szegeden – építi meg az első európai autógyárát, majd azt európai üzleti és kutatás-fejlesztési központjának helyszínéül is Magyarországot választotta – mutatott rá.

A fejlett technológiát, globális értékláncokat és exportot jelentő külföldi működőtőke-beruházások „a magyar KKV szektorra is jótékony hatással bírnak”, és a HIPA azért is dolgozik, hogy „a hozzánk érkező külföldi vállalatok beszállítói értékláncába minél inkább be tudjanak kerülni a magyar vállalatok is”.

A BYD-nak szervezett beszállítói fórumon például 120 magyar vállalkozás mutatkozott be a kínai világcégnek, de jelentős a hazai beszállítói arány például a Suzukinál és az Audinál is.

A HIPA minden lehetséges támogatást biztosít a magyar cégeknek az integrációhoz és a termelékenység javításához. Ezt szolgálja például a HIPA beszállítófejlesztés adatbázisa, amely már 1200 hazai vállalati adatot tartalmaz. Ugyanakkor a Demján Sándor Programtól az EU-s fejlesztési támogatásokig számos más intézmény, kezdeményezés és eszköz is segíti a hazai vállalkozásokat, és nincs is értelme szembeállítani egymással a külföldi befektetőknek és a magyar cégeknek nyújtott támogatásokat.

„Ez nem egy vagy-vagy kérdés, ez nem egy választás kérdése, mind a kettőt támogatni kell” – mondta Joó István.

A támogatások körüli vitákkal kapcsolatban azt is fontos tudni, hogy nem csak külföldi vállalatok kaphatnak kedvezményt a társasági adóból fejlesztésekért cserébe, ez a lehetőség ugyanúgy nyitva áll a magyar vállalatok előtt. Ráadásul a hazai cégek egyre inkább képesek megfelelni a HIPA támogatásaihoz megszabott szigorú feltételeknek.

Így a magas hozzáadott értékű tevékenységek előretörése és a már 120 ezer embert foglalkoztató BSC-szektor növekedése mellett a hazai vállalatok egyre markánsabb szerepe is jól látszik a beruházásösztönzési ügynökség adataiban.

Soha annyi magyar vállalati projektet, soha annyi kutatás-fejlesztési beruházást és soha annyi üzleti szolgáltató központot nem támogattunk még, mint 2025-ben

 – húzta alá a HIPA vezérigazgatója.

Ha magyar, ha külföldi, a HIPA közreműködésével biztosított támogatás megtérül. „Egy forint állami támogatás 4,1 forintnyi bevételt generál a költségvetésnek” – jelentette ki a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos.

Megjegyezte: az utóbbi hetekben 14 új projektet terjesztett a kormány elé, amelyek együttvéve 182 milliárd forint beruházási volument képviselnek. A tervek szerint az állam 26 milliárd forinttal támogatja ezek megvalósítását, ami 14 százalékos támogatási arány. Ezzel szemben a bérekre és az árbevételre vállalt befektetői kötelezettségek révén a költségvetési oldalon 140 milliárd forintot bevétel keletkezik.

A Magyarországgal szemben megfogalmazott bírálatokkal kapcsolatban aláhúzta, hogy kívülről, egy külföldi befektető szempontjából egészen más kép alakul ki Magyarországról, mint a belpolitikai vitákban.

A befektetők döntése alapján Magyarország kitűnő üzleti környezetet biztosító és megbízható ország. „Hogyha megnézzük a beáramló tőke mennyiségét keletről és nyugatról egyaránt, akkor egy nagyfokú bizalmat láthatunk a magyar befektetési környezet iránt” – húzta alá Joó István.

Hozzátette, hogy ugyanez érvényes az egyetemi modellváltás és a munkaerő képzettsége körüli közéleti diskurzusra is. „Bármennyire is nagyon komoly viták vannak itthon ezzel kapcsolatban, kívülről minket úgy látnak, hogy rendkívül versenyképes a magyar munkaerő és a magyar oktatás”.

Joó István kitért a külföldi munkaerő szerepére is, rámutatva, hogy a Magyarországon dolgozó mintegy 4,7 millió ember közül csupán 120 ezer a külföldi vendégmunkás, ami mindössze 2,6 százalékos arány.

Arról is szólt, hogy a kormány kitart a keleti nyitás és a gazdasági semlegesség sikeres politikája mellett, amelyet az a felismerés is éltet, hogy csökken a világban áramló működő tőke mennyisége, ugyanakkor ebben a csökkenő mennyiségben emelkedik a keleti részarány.  

A keleti nyitás nem jelent nyugati zárást, nekünk a nyugati tőke ugyanúgy fontos, de a keleti tőke is nélkülözhetetlen

 – fogalmazott Joó István.

„Hogyan is mondhatnánk le erről a tőkéről, hogyha számos kulcsfontosságú kritikus technológiában és ágazatban jelenleg a kínaiak és a keletiek kínálják a legjobb technológiát” – jegyezte meg.

Ugyanakkor az idén az amerikai működőtőke-befektetések erőteljes felfutása is tapasztalható. „Soha annyi amerikai befektetést nem tudtunk bejelenteni egy éven belül, mint az idén eddig”, és ehhez nagyban hozzájárult, hogy Donald Trump amerikai elnök második ciklusának év eleji kezdetével helyreállt a bizalom Washington és Budapest között – fejtette ki Joó István.

A kormánybiztos a többi között arról is szólt, hogy egyetlen olyan beruházás sem érkezik Magyarországra, amelyiknek az energetikai igénye ne lenne kiszolgálható. Mint fogalmazott, minden tárgyalás esetében biztosított a beruházáshoz szükséges energiaellátás.

A következő időszak terveiről elmondta, hogy összeállt egy több száz fős céglista, nyugati és keleti vállalatokkal, amelyeket a nagykövetségeken dolgozó külgazdasági attasék elkezdtek felkeresni.

„Az ő feladatuk az, hogy kinyissák nekünk az ajtót a tárgyalásokhoz” – mondta Joó István a diplomaták munkájáról, hozzátéve, hogy a kiszemelt vállalatok mind „valamilyen pluszt jelentenek a magyar ipari ökoszisztéma szempontjából”.

Ezek a cégek az orvostechnológiában, a gyógyszergyártásban, a kompozit technológiákban, a vegyiparban, üzleti szolgáltató központok szektorában vagy az információs és kommunikációs technológiák területén tevékenykednek, és a HIPA a külképviseletekkel együtt azért dolgozik, hogy őket is megnyerje Magyarországnak – mondta Joó István.