HIPA

A világban helyet kereső működőtőke mennyiségének csökkenésével és a teljes foglalkoztatottság hazai megvalósulásával „teljesen új helyzet” jött létre, a magyar gazdaságfejlesztési politikának pedig fontos célkitűzése, hogy „elmozduljunk a még magasabb hozzáadott érték felé” – indokolta a Külgazdasági és Külügyminisztérium befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztosa az EKD-rendszer módosítását.

A termelés nagyon fontos, de ösztönözni kell az innovációt is, hogy „ne csak legyártsanak egy autót, hanem kutatás-fejlesztési tevékenység is megvalósuljon, és a szabadalmakat is nálunk jegyezzék be

– mondta Joó István a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország című műsorának 2025. április 24-i adásában, hozzátéve, hogy éppen ezt szolgálja a kutatás-fejlesztési (K+F) támogatás új feltételrendszere.

Mint fogalmazott, az új szabályok szerint a korábbi 100 helyett az 50 főt foglalkoztató cégek is pályázhatnak ilyen támogatásra, vagyis

szélesedett a kör, és a magyar vállalatok közül is nagyon sokan beleférnek.

A HIPA vezérigazgatója az M1 közszolgálati televíziónak is nyilatkozott a vissza nem térítendő készpénztámogatások új feltételeiről, rámutatva: sok vállalatnál a napi szintű munkában elmerülve nem tudatosul, hogy tevékenységük valójában kutatás és fejlesztés. Érvényes ez például olyan esetekre, amikor egy járműgyártó cégnél a munkatársak megalkotnak egy új alkatrészt, vagy egy élelmiszeripari vállalkozásnál kidolgoznak egy új terméket.

Ha egy vállalat felismeri ennek jelentőségét és megerősíti az innovációs  tevékenységét, már 10 új K+F munkahely létrehozásához is lehet pályázni EKD-támogatásra. A nagyobb, külföldi társaságokat pedig arra ösztönzik az új szabályok, hogy Magyarországon jegyezzék be szabadalmaikat – fejtette ki Joó István. A K+F tevékenységhez mérnökökre, magasan képzett szakemberekre van szükség, ami azt is jelenti, hogy ösztönzéséből „az egyetemek is komolyan profitálhatnak” – tette hozzá.

Kiemelte, hogy minél inkább ösztönözni kell a termelőkapacitásokkal megjelent külföldi befektetőket, hogy a gyártás után fejlesztési projekteket is hozzanak Magyarországra, és fogjanak össze a hazai egyetemekkel.

Újabb gyárakra, üzemekre, nagyobb termelőközpontok kialakítására viszont inkább az ország déli területein van szükség, hiszen ott vannak még kiaknázatlan erőforrások – fejtette ki Joó István, aláhúzva, hogy „Békéstől Baranyáig akad még teendő”.

Ezért csökkentették a 11 legkevésbé fejlett vármegyében hárommillió euróról kétmillió euróra a beruházási küszöböt, amelynél már lehet pályázni EKD-támogatásra. Ez azt jelenti, hogy az ország déli részéből egy nagyságrendileg 800 millió forintos projekttel is „megkereshetnek minket, hogy szeretnének támogatást” – mondta a HIPA vezérigazgatója.

A Kossuth Rádiónak adott interjújában kitért arra is, hogy a beruházások célzott ösztönzése a déli régióban is meghozta az első eredményeket, hiszen Szegeden építi a BYD az első európai autógyárát, Makón hamarosan átadnak egy nagyszabású beruházást, Pécs térségében elindult egy ipari park kiépítése, Békésben pedig „egészen új dimenziót” jelent, hogy elkészült az M44-es autópálya.

A HIPA vezérigazgatója az M1-nek nyilatkozva a többi között arról is szólt, hogy

Magyarország továbbra is az egyik legjobb befektetési helyszín Európában,

ezt igazolja a kontinens legjobb befektetési ügynökségének járó díj is, amelyet a napokban nyert el a HIPA a szakma egyik legfontosabb fórumán, a 180 ország részvételével Abu Dzabiban rendezett AIM kongresszuson.